Kicsi kertünkben, ami nem is olyan kicsi átmeneti állapotok uralkodnak. A hosszú vénasszonyok nyara ennek kedvez. Az őszi gyümölcsök folyamatosan érnek, de a paradicsom, paprika se az utolsókat rúgja még.
Az ember lánya ilyenkor már azt is nagyjából látja, mennyire volt sikeres a szezon.
Ezzel most olyan nagyon nem untatnálak benneteket, mert ettől függetlenül még nincs itt az ideje a végelszámolásnak. Majd csak ha már egy szál növény sincs a kertben és a rotátort is lecipeltük a pince oltalmába.
Addig is nézzük, mit tartogat még számunkra a kert. Van rengeteg sütőtök, egy épp a sütőben pirul. Semmi fakszni, csak kettőbe vágtam, kimagoztam és hatos fokozaton sül amíg jónak látom. Cukrot nem rakunk rá, "tök" felesleges :D (bocs a szóviccért). Még finomabb lesz ugyebár, ha már megcsípte az első dér. Lassan elmajszolgatjuk azt a kevés körtét is amit fiatal kis fánk terem. Évről évre többet, mit ne mondjak. A görögdinnye is beindult, de nagy valószínűséggel csak savanyúság lesz már belőle. Mondjuk van a családban aki imádja: Ranko apukája.
De a legeslegszebb meglepi a fügebokor az idén. Mikor ideköltöztünk, egy helyes kis fügebokrot találtunk a tuják tövében, a kert legárnyasabb (!) zugában. Ugyebár ha vesszük, hogy mediterrán növényről van szó...
Nos, gyorsan áttelepítettük szélvédett, napsütötte helyre. Hidegebb teleken takarással, takarás nélkül visszafagynak a vesszők, de az idei tél enyhe volt. Fügebokrunknak nem kellett új vesszők hajtására összpontosítania, szép nagyra nőtt és tele volt kicsi zöld fügékkel. Sokáig úgy tűnt, hogy ennyi is lesz az idei nagy produkció, de úgy egy hete a fügék úgy döntöttek, hogy elkezdenek szépen beérni. Egyelőre naponta 4-5 szemet lehet róla leszedni. Nem mézédes óriás gyümölcs, mint az adriai rokonai, de finom és ha gyakorolnék némi türelmet, még az is kiderülhet, hogy igenis tudja magát mézédesre érlelni.
Hát ennyit mára. Pár nap múlva jelentkezem. Sok érdekes dolgot tudtam meg például a fügéről...
Az ember lánya ilyenkor már azt is nagyjából látja, mennyire volt sikeres a szezon.
Ezzel most olyan nagyon nem untatnálak benneteket, mert ettől függetlenül még nincs itt az ideje a végelszámolásnak. Majd csak ha már egy szál növény sincs a kertben és a rotátort is lecipeltük a pince oltalmába.
 |
| Fehér és piros paradicsom édes egyetértésben |
Addig is nézzük, mit tartogat még számunkra a kert. Van rengeteg sütőtök, egy épp a sütőben pirul. Semmi fakszni, csak kettőbe vágtam, kimagoztam és hatos fokozaton sül amíg jónak látom. Cukrot nem rakunk rá, "tök" felesleges :D (bocs a szóviccért). Még finomabb lesz ugyebár, ha már megcsípte az első dér. Lassan elmajszolgatjuk azt a kevés körtét is amit fiatal kis fánk terem. Évről évre többet, mit ne mondjak. A görögdinnye is beindult, de nagy valószínűséggel csak savanyúság lesz már belőle. Mondjuk van a családban aki imádja: Ranko apukája.
 |
| Tökeink szoli előtt |
De a legeslegszebb meglepi a fügebokor az idén. Mikor ideköltöztünk, egy helyes kis fügebokrot találtunk a tuják tövében, a kert legárnyasabb (!) zugában. Ugyebár ha vesszük, hogy mediterrán növényről van szó...
Nos, gyorsan áttelepítettük szélvédett, napsütötte helyre. Hidegebb teleken takarással, takarás nélkül visszafagynak a vesszők, de az idei tél enyhe volt. Fügebokrunknak nem kellett új vesszők hajtására összpontosítania, szép nagyra nőtt és tele volt kicsi zöld fügékkel. Sokáig úgy tűnt, hogy ennyi is lesz az idei nagy produkció, de úgy egy hete a fügék úgy döntöttek, hogy elkezdenek szépen beérni. Egyelőre naponta 4-5 szemet lehet róla leszedni. Nem mézédes óriás gyümölcs, mint az adriai rokonai, de finom és ha gyakorolnék némi türelmet, még az is kiderülhet, hogy igenis tudja magát mézédesre érlelni.
Hát ennyit mára. Pár nap múlva jelentkezem. Sok érdekes dolgot tudtam meg például a fügéről...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése