A nagy fürj hadművelet

Az teccik tudni úgy kezdődött, hogy vettem egy keltető gépet. No nem hiperszuper-csillivilli minumumharmincezer gépet. Az ún. román csodába, a Cleo-5-be fektettem be kevéske pénzünket. A vaterán akciósan 14000 ft-ért hozzá lehetett jutni.
Ahogy megkaptam a masinát, nekiláttam a használati utasítás olvasgatásának. Igen hamar rá kellett jöjjek, hogy nem fogok tudni annyi megbízhatóan fiatal tojást gyűjteni ami megtöltené, így tenyésztojás  után kezdtem nézni, különböző hirdetési felületeken. Valahogy ráakadtam a fürjtojásokra, korábban már hallottam jótékony hatásáról, most még többet olvastam róla. Egy szó mint száz, a megbízható és korrekt Fürjháztól megérkezett 120 tojás április 3-án.

A jelölések a tojás forgatását segítik

A fürjtojás keltetési ideje 18 nap. A nagykönyv, azaz az általánosan elfogadott szabályok szerint az első két napban nem kell forgatni a tojást, a többiben naponta kétszer, majd az utolsó 2 napban megint csak nem. Nem untatlak benneteket a miértekkel, akit érdekel, utána tud nézni. A Fürjház másként keltet, mi megpróbáltuk az ő protokolljukat kombinálni a nagykönyvvel és végezetül április 18-án délután 2 órakor kibújt az első fürjbaba.

Először akkurátusan körbecsipkedjük a tojáshéjat

Elkezdünk kinyomakodni

És nem adjuk ám fel!

Kint a pici buksi és a pici csőr

Ha már ennyire kibújtunk, lehet kicsit pihenni

Ezt követően kisebb-nagyobb hullámokban folyamatosan keltek a madárkák, a tojásokból halk kopogtatás hallatszott élénk csipogás kíséretében még két napon keresztül. A sokak által szidott román csodával az ideális 75%-85%-os arány alatt kicsivel teljesítettünk. A 120 tojásból 30-ban nem volt embrió, a többi befulladt, vagy visszamaradt a fejlődésben. A kiscsibéket egy hatalmas lavórban szalmán, infralámpa alatt nevelgettem majdnem két hetes korukig. A képen látható alufólia tök felesleges, csak szofisztikáltabbnak tűnik tőle a rendszer, a fürjek csipkedni kezdték, gyorsan le is szedtem.

Ez még csak a próbaüzem

Infralámpa alatt hej de jó!

A csíkos kis banditák igen gyors növekedésnek és tollasodásnak indultak így az óriás lavór hirtelen szűkössé vált. A jó időre való tekintettel hamarabb kiköltöztettem őket az ólba, és a csipkelődés, taposás abbamaradt. Nem fáztak, nem fáznak, éjszakára bepakolom őket a belső ólba, ahol egy uborkás üvegbe lógatott 100-as égő szolgáltatja a meleget. Négy csibe elpusztult, volt aki csak csendben elaludt, volt akinek a lába sérült oly módon, hogy azon már nem lehetett segíteni. Nos ezt csak azért mondom, hogy érzékeltessem, hogy a keltetés, naposcsibe nevelés nem csak csupa móka és kacagás. 

Napfürdőzünk

Hát sokat változtunk

A fürjecskék most majd' 3 hetesek, helyes kis szaladgáló, repkedő 62 gombóc, pici vékony lábacskákon. Ha megfogom őket, hevesen tiltakoznak, ebből is látszódik, hogy nem olyan szelíd háziasított baromfik mint a házityúk. Az óljuk, melyet az előző tulajdonos galambok számára épített biztonságosnak tűnik, de azért erősítettem a védelmen némi csirkehálóval és ahogy a repkedést elnézem, még fogok is. 

Rengeteget izgultam a keltetés vége felé. Egy nappal a kelés megkezdése előtt két rémálmom volt: az egyikben fürjek repkedtek az egész lakásban, a másikban pedig egyetlen tojásból kelt ki egy két dimenziós, azaz lapos fürj, akibe oly módon kellett életet lehelni, hogy a csőrén keresztül felfújtam. Izgultam-izgulok, nem kicsit. 

De a dolgok egyelőre szépen alakulnak, a keltető pedig újra duruzsol, 30 saját és 30 wyandotte tojással...ó, és az egyik tyúkom elült...