Boldog új évet!

Ma van az iskolai szünet utolsó napja, jobban mondva estéje. Ma már nem nagyon lehet lazáskodni, idejében meg kell ejteni a vacsorát, fürdést, lefekvést. A tizóraikat be kell pakolni, kivasalni a ruhácskákat holnapra és ellenőrizni, hogy mindent elpakoltunk el ami kell. Az embernek vegyesek az érzelmei. Vajon mikor unnánk rá az édes semmittevésre? Ami nem is semittevés, hiszen volt benne karácsony, szilveszter, mozizás, sütés-főzés, tartalmas együttlét. De volt benne délutáni szunyóka is, "akkor mozdulok ki a házból, ha kedvem tartja", és ki tudtam olvasni egy nagyon jó könyvet is.

A már hagyománnyá vált mézeskalács készités

A "semmittevés" mézeskalács készítéssel indult, ami már harmadik éve jópofa közös projektnek bizonyul a gyerekekkel. Szentestére nem kimondottan hagyományos menüvel készültem. A cél az volt, hogy mindenki szivesen megegye, ami az asztalra kerül. Igy vacsorára Bajor csirkét készitettem rizzsel és savanyú uborkával, desszertnek pedig gyümölcskenyeret és persze volt a mézeskalács. Ezeket a sütiket jópár napig majszolgattuk, de mikor elfogyott, gyorsan összedobtam egy sütőtök pitét . Aztán egyszer csak jött a szilveszter. A helyi Szélmalom vendéglőből hoztunk egy 3 személyes hidegtálat négyünknek (másnap reggelire, sőt vacsorára is jutott belőle) és sütöttünk egy fantasztikus narancstortát.

Készül (?) a narancstorta

Aztán újév első napján  természetesen lencsefőzeléket ettünk. Az "akkor mozdulok ki, amikor akarok" jegyében nem rohantunk el a boltba amikor megláttuk, hogy fogytán a kenyér, hanem szépen sütöttünk egyet a kenyérsütő masinánkban. És ha mér így belejöttünk, miért ne süssünk foszlós kalácsot is a maradék lencse, töltött kápi mellé. Vacsorára is finom vajjal, meleg kakaóval.

 

A kertben pedig elvileg csend és nyugalom van. Elméletileg mindent beborít a hó és a növények téli álmot alszanak. Elméletileg. Gyakorlatilag a mángold, levélpetrezselyem él és virul. Nem fagyott el egyelőre a körömvirág sem. Leszedésre vár a kelbimbó és 2-3 fej kelkáposzta is. ...És ott van a sitt is ami a felújításból maradt itt még december elején. Azt is el kell majd szállitatni még tavasz előtt. Ja. Most megint jönnek a szürke hétköznapok. Amikor nem csak azzal foglalkozunk, amivel szeretünk.  Jönnek a muszáj dolgok, a kellemetlenek, amiket az ünnepekre való tekintettel szépen elzártunk valahová úgy két hétre. Megfigyeltem, hogy a téli szünet az egyetlen, amikor igazán pihenni tudok.  Most is ezt tettem. Épp most hörpintettem fel az utolsó korty Törley Charmant Rouge pezsegőt, nemsokára csatlakozom kis családomhoz vacsora ügyben és remek formában vágok neki az új évnek. Pláne, hogy napok óta 3 szálnál több cigit nem szivtam el. Ez utóbbi a dohányzási tilalomnak köszönhetően remélhetőleg igy is marad.

TE! Hozzám beszélsz?!

Szóval fel vagyok vértezve, meg minden és koncentrálni fogok keményen. Megcsinálom a kellemetlent, kellemeset egyaránt. Utóbbiak közé tartozik a szükséges vetőmagok megrendelése, a kert tervezése. Bizony januárban ez már aktuális feladat. És rendkivül izgalmas. Szeretem a kis blogomat is irogatni. Remélem továbbra is szórakoztatónak, de ugyanakkor informativnak találjátok majd.

Egy szó mint száz: BUÉK kedveseim! Váljon minden álmotok valóra 2012-ben, ami nem, azt se adjátok fel.