Sejtettem, hogy a szeptemberi becsöngetéssel számomra véget ért a kertészkedés, de hogy ez idén mennyire igaz még engem is meglepett. Az idei tanév úgy alakult, hogy hétköznap nem érünk haza este hatnál hamarabb, illetve két hetente pénteken és szombaton Baján tanulom a tanító mesterséget, szóval gyakorlatilag azt se tudtam már, hogy mi terem még és mi nem a kertecskékben. Nem beszélve arról, hogy gyakran a csirkék alól is csak hetente tudok kiganézni, amit az ellenségeimnek se kívánok :)
|
Az őszi napfénynek is van ereje |
No de itt a jól megérdemelt négy napos hosszú hétvége. Ideje alaposabban körülnézni a házunk táján.
A tyúkocskák szépen növekednek, némelyiknek egészen tyúk formája van már, de még nem tojnak. Napok kérdése, elvileg. A fehérek, akiket a húsáért tartunk, kicsit lassabban nőnek mint, ahogy szeretném, de az őszi szünetben ami még kb egy hét valószínűleg az örök vadászmezőkön fognak már kapirgálni, kotkodálni, meg mindent összekakilni. A kaki téma a legújabb probléma amivel botcsinálta parasztokként szembesülünk. Mert szép-szép a kertbe kiengedni a baromfikat, hogy kitisztítsák, meg trágyázzák a kertet. De ők nem csak a kertben mászkálnak, hanem MINDENHOL. Felugrándoznak a teraszra, hogy megdézsmálják a kutyakaját. (a volt férjem erre azt mondta, hogy nem csodálkozzunk ha egyszer csak ugatni kezdenek). És amerre járnak, arra pottyintgatnak is - nem tojást - mint azt már korábban jeleztem.
|
A Sarkantyúka virága teljében-októberben |
A kert többi része ilyen is-olyan is. Az egyik sarokban még virít egy fél sor sárgarépa. A másikban még ott van a paradicsom, paprika. Utóbbiak már nemigen érnek be, illetve az időjárásnak és talán a permetezés hiányának köszönhetően hamar rothadásnak indulnak. A cukkini sokáig ontotta a sárga, zöld, csíkos terméseket, de mára már csak néhány levél és a földön elterülő, megnyúlt szárak maradtak. Az enyhe időjárás viszont szokatlan, tavaszias tüneteket is produkál. A nyári szárazságot sok növény locsolás mellett sem bírta. A mentáink például teljesen eltűntek, de most megállíthatatlanul ontják a friss hajtásokat. Néhány fácska a szárazság elől menekülendő, már rég ledobta a leveleit, bátrabb növények viszont most kaptak csak erőre.
|
Ezeket a kis napraforgókat is átverte az időjárás |
Talán nem kell magyaráznom a fentiek ismeretében, hogy ami kerti munka akadt azt ebben a négy napban mintegy két óra abszolúte nem megfeszített munkával elvégeztem. Azt a kevés diót ami termett (sok szomszédomnak semennyi) már a múlt héten felszedtük Rankoval, ültettem néhány krizit is, meg tegnap árvácskát. Ma már csak néhány növényt meg karót cibáltam ki a földből, leszüreteltem a dísztököket és jó szomszédhoz illően letakarítottam az indáikat a kerítésről. Tulajdonképpen egy nagy projekt lesz még, az egész kert megtrágyázása. De az olyan nagy volumenű, hogy embert fogadunk rá. Nem csak széthordja majd a trágyát, hanem bele is szántja a földbe. A téliesítéssel pedig várok az őszi szünetig. Szeretnénk ültetni néhány fácskát és majd azzal együtt letudjuk a téliesítést is.
|
Van még sárga, fehér és rózsaszínű is |
Node, kérdezhetnétek, ha csak ennyi a munka, mifenét kezdünk a sok szabadidőnkkel? Hát, jómagam szombaton a házat szedtem ráncba, és isteni székelykáposztát főztem (még almagerezdeket is tettem bele) meg azért pihengettem is, a gyerekek meg az apukájukkal voltak szokás szerint. Vasárnap isteni húslevest főztem fánkot sütöttem, a gyerekek meg a nap nagy részében kint szaladgáltak, játszottak a kertben. Ma volt az a bizonyos kerti munka, említésre nem méltó ebéddel, viszont társasoztunk a gyerekekkel és sütöttünk
csokitortát. (a receptet magyarul is beteszem a recepttárba rövidesen) Holnap is iszonyat lazák leszünk. Egyikünk sem vágyik ilyen-olyan programra, nyüzsgésre hiszen egész héten rohangáltunk. Gondolom ezzel ti is így vagytok. Jó pihenést a hosszú hétvége fennmaradó részére!
A.A.Milne: Magány
(ford.: Devecseri Gábor)
Van egy kis házam, odamegyek,
ha túl sok ember zavar,
van egy kis házam, odamegyek,
hol senki sincs velem;
hová senki nem szólhat át,
hol senki se mondja:"nem",
hol mást se mond, ahol tehát
csak én vagyok jelen.